Bajor Gizi (1893 – 1951) a magyar színháztörténet egyik legnagyszerűbb színésznője Beyer Gizella néven 1893. május 19-én született az Erzsébet körút 1-es számú házban. A házon egyelőre nincs emléktábla. Még második házasságkötésekor is nagy Erzsébetvárosban lakott (Ilka utca), amely azóta lett XIV. kerület. Az elsők között vehette át a Kossuth-díjat. Színháztörténészként olyan színésznőt javaslok az értéktárba történő felvételre, aki művészetével egy egész korszakot testesített meg. Kultusza ma is élő és eleven.
Bajor Gizi alakja szorosan összefonódik a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház történetével, egyben a XX. századi magyar színháztörténettel. Pályája 1911-ben a Színiakadémiára történt felvételijével kezdődött. 1914-ben a Nemzeti Színházba való szerződtetésével pedig egy különleges művészi életút vette kezdetét. Az ország első színházában eltöltött évtizedei során öt igazgatónál sikerült először kivívnia, később megőriznie kimagasló színészi státuszát. Tóth Imre szerződtette, Ambrus Zoltán rajongott érte, Hevesi Sándor- akit Bajor egyedüli tanítómestereként tisztelt- gyakorlatilag rá építette a színház repertoárját, az ő igazgatói időszakában teljesedett ki a színésznő pályája. Németh Antal elismeréssel adózott elért sikereinek, végül az óriási változásokkal érkező 1945 utáni időszak korszakos igazgatója, Major Tamás sem tudta a színpad királynőjét rangjától megfosztani.
Virtuóz, örökké megújulásra kész stílusa, főnixmadárként többször újjászülető színészi egyénisége garantálta számára a folyamatos sikert. A két háború közöti időszakban a szakma és a nézők előtti legnagyobb elismeréseit kortárs szerzők könnyedebb hangvételű darabjaival vívta ki. Ugyanakkor csodálatra méltó alakítást nyújtott az 1946-ban bemutatott Shakespeare: Antonius és Kleopátra címszerepében, melyet imádott színpadi partnerével, Timár Józseffel vitt sikerre. Egykori szemtanúk állítják- népi demokrácia ide vagy oda- neki még ekkor is kijárt a kézcsók, ha a rendezői instrukciókkal fordultak hozzá.
Hogy mi volt e csodálatos művész évtizedeken át tartó egyedülálló sikerének titka? Legendás utódja, a Vígszínház aranykorának vezető színésznője, Ruttkai Éva, aki színpadi partnerének is mondhatta magát, lényegre törő igazságot fogalmazott meg, amikor Bajor Giziről, mint nagy kultúrájú tehetségről beszél, aki nem csak művészként ragadta magával kortársait, de nagyszerű, bátor emberként és érdekes nőként egyaránt. Ruttkai szerint Bajor Giziben az volt a legcsodálatosabb, hogy minden szerepében angyal és ördög volt egyszerre.
Talán ezért tudott oly izgalmas maradni az utókor számára mind a mai napig, akár a színésznő életéről, akár a privát asszonyról essék is szó. Példaértékű személyiségének emlékét nemes kötelességünk megőrizni.
