Az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevű civil szervezet neve, az egyesület eredetileg 1885-ben Kolozsvárott alakult meg azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és nemzeti öntudatot, „testvéri érzést” erősítse az erdélyi magyarok között. A kávéház 1894-ben nyitotta meg kapuit. Az akkori még inkább külvárosias Kerepesi út egyre felkapottabb lett, és az EMKE híre is gyorsan terjedni kezdett. A kávéház gyors felfutásában az is szerepet játszott, hogy a Népszínház (később Nemzeti Színház) színészei is ide jártak, köztük Blaha Lujza is.

Nagykörút – Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház – 1929 Fortepan- Urbán gyűjtemény

 

A vendéglátóhelyen gazdag újságkínálat állt rendelkezésre a vendégek számára, emellett a polcokon a Pallas Nagylexikon kötetei sorakoztak és a kávéházban kölcsönkönyvtár is működött. Ami igazán megkülönböztette a konkurenciától, az a cigányzene volt. Később cukrászdát és egy bárt rendezett be a tulajdonos, amely az 1920-as években újdonságnak számított magas pultjával és bárszékeivel, este pedig kabaréműsorral szórakoztatták a vendégeket. 1949-ben államosították, 1956-ban az épületet ismét rommá lőtték, ekkor a hely nagyobb kárt szenvedett, mint a világháború idején. Öt éven át tartó felújítás után 1961-ben nyitott meg újra. A legendás kávéház helyén a rendszerváltás után egy ideig sörbár üzemelt, jelenleg bankfiókoknak ad otthont.